horvath_tunde_kreativ

Horváth Tünde: “Ráálltam a mérlegre és ami azután történt az egyszerre döbbentett meg és ejtett ámulatba!”

Szia! Tünde vagyok, és nagyon örülök, hogy olvasod a soraimat. Szeretnék egy történetet megosztani Veled. A történetnek a főszereplője én vagyok, rólam szól, de másoknak is hasznos lehet. Két évvel ezelőtt -leírni is rossz- harminckét kiló felesleggel életem az életemet. Ma már hatvanöt kiló vagyok. Ha elolvasod, a velem történteket, az talán Neked is segítség lehet a fogyásban. Remélem így lesz, ha én meg tudtam csinálni, biztos vagyok abban, hogy Neked is menni fog.

Soha nem voltam kifejezetten vékony lány, de egészen sokáig semmiféle súlyproblémám nem volt. Az életemben sem volt semmi rendkívüli. Elvégeztem az iskolát, dolgozni kezdtem, majd férjhez mentem és született egy kislányom. Amikor ő két éves lett visszamentem a munkahelyemre. Ezek alatt az évek alatt viszont folyamatosan híztam. A terhesség alatt nem sok súlyt szedtem fel, a kislányom születése után hetven kiló voltam. Gondoltam, ez nem nagy ügy, ez még nem kövérség. A férjemet sem zavarta, én sem foglalkoztam vele. De az otthonlét alatt sokszor voltam feszült, sokat ettem. Visszamenetem dolgozni, ülőmunkát végeztem, hazajöttem, olvastam  a kislányomnak, főzőcskéztünk a babakonyhában, majd TV-t néztünk. Mindezt persze ülve. Az étkezésre nem figyeltem oda. Sokszor ettem hizlaló ételeket, az édességet is nagyon szerettem, nem tagadtam meg magamtól.

horvath_tunde_elotte

Szépen lassan hízásnak indultam. De erről hosszú-hosszú évekig nem vettem tudomást, meg voltam győződve, hogy nincs rajtam sok felesleg.  Minden évben csak pár kiló kúszott fel rám lassan, alattomban, szóval könnyű volt „megszokni” a külsőmet. Fényképezni nagyon nem engedtem magamat, így sem szembesülhettem azzal, hogy évről-évre kövérebb vagyok. Ha észrevettem, hogy egy ruha szoros, akkor ráfogtam, hogy összement a mosásban. Ha  esetleg egy orvos megjegyezte, hogy le kellene fogynom, elkönyveltem hülyének és bunkónak. Néha feltűnt, hogy nagyobb méretű ruhákat hordok, mint pár éve, de akkor csak megállapítottam magamban, hogy elrontották a méretezést. Ugyanis meg voltam arról győződve, hogy hetven kiló vagyok. Ennek egészen egyszerű oka volt.

Ha ráálltam a mérlegre, az ennyit mutatott. A lányom születése után is, és akkor is, amikor már nyolc éves volt a kis Bianka. Éltem az életemet abban a tudatban, hogy ha karcsúnak nem is mondhatom magamat, kifejezetten kövér sem vagyok. Aztán egy nap felnyílt a szemem. Valahogy a szekrény mélyén megtaláltam egy évek óta nem hordott szép szoknyámat. Másnap színházba mentünk, gondoltam milyen jó lesz felvenni, úgyis régen hordtam. Fel akartam próbálni, de sehogy sem jött rám. A térdemig sem bírtam felhúzni. Nem értettem, hiszen meg voltam győződve arról, hogy a súlyom évek óta változatlan. Felálltam a mérlegre, ami természetesen hetven kilót mutatott. Megkértem Biankát, hogy álljon mellém. Együtt léptünk rá a lányommal és csodák-csodája most is hetven kilóig „lengett ki”. Ekkor gyúlt fény a fejemben. A mérleg rossz.

Másnap elvittem szerelőhöz, aki megállapította, hogy valóban elromlott, nem bír hetven kilónál többet mutatni. Vettem egy újat, és remegő gyomorral ráláttam. Majdnem száz kilót mért. Borzalmas volt. A tudat is, hogy ilyen kövér vagyok, és az is, hogy ennyire be tudtam magamat csapni hosszú évekig. Azonnal elhatároztam, hogy lefogyok. Tudtam, hogy az étkezésemen kell változtatnom. Attól kezdve csak egészséges ételeket ettem. Nagyon sok salátát, sovány húsokat, kefirt és joghurtot. A pékárút és a cukrot szigorúan kerültem. Arra is sikerült rászoknom, hogy cukor nélkül igyam a kávét. Délután elmentem az iskolába Biankáért, és attól kezdve nem hazamentünk, hanem sétáltunk a parkban egy nagyot és beszélgettünk közben. A férjem jegyezte meg egy hét után, hogy ha sétálok akkor már használhatnám közbe azt az akupresszúrás gyűrűt, amitől egy munkatársnője annyit fogyott. Az interneten keresztül megvásároltam a kis eszközt, és a lábamra téve viseltem a fogyás érdekében.

Nagyon gyorsan és látványosan adtam le a kilókat. Már egy hónap után feltűnt, hogy övet kell viselnem a szoknyáimhoz és a nadrágjaimhoz. Előkerültek a szekrényből rég nem hordott ruhadarabak. Nagy örömömre egyre régebbiek is rám jöttek. Az első emeleten laktunk, lift nem volt. Régen sokszor a lépcső közepén meg kellett állnom, hogy levegőt vegyek, most már nem fulladtam ki. Megbeszéltük Biankával, hogy amikor hazaérünk, versenyt futunk a lépcsőn. Három hónapi fogyókúra után sikerült megelőznöm a lányomat. Akkor már tizenhat kilótól szabadultam meg. Az első hónapban nyolc kiló ment le, aztán követte a többi. Végül hét hónap alatt lettem hatvanöt kiló. Ezt a súlyt azóta is tartom. Nagyon örülök, hogy sikerült elérnem a célomat, amit azóta is tartok.

horvath_tunde_utana